Üdvözlet az oldalon!

Üdvözlet az oldalon! - Welcome to the site! - Willkommen auf der Website! - Vitajte na stránkach! - Bine ati venit pe site-ul! - Добродошли на сајт! - Velkommen til webstedet! - Bienvenido a la página! - Добро пожаловать на сайт! - Bem vindo ao site! -

írjatok

Ha még nem ismerjük egymást, kérlek írj :-) * If you still do not know each other, please write to me :-) * Wenn Sie noch nicht kennen einander, schreiben Sie bitte an mich :-) * Pokiaľ si stále neviete navzájom, prosím, napíšte mi :-) * Dacă încă nu ştiu reciproc, vă rugăm să scrieţi la mine :-) * Ако и даље не знају једни друге, молимо вас пишите на мене :-) * Hvis du stadig ikke kender hinanden, så skriv til mig :-) * Si todavía no se conocen entre sí, por favor escribir a mí :-) * Если вы еще не знакомы друг с другом, пожалуйста, напишите мне :-) * Se você não se conhecem, por favor escreva :-) *











2012. április 17., kedd

19 - Vámpírok márpedig...


A
zt hiszem, nem mondok azzal újat, milyen viszonyban vagyok a vámpírokkal. Néhányan azt is tudjátok, mert már láttátok, jobb híján angolul estem neki egy alap vámpír-enciklopédiának. De azt magam sem gondoltam, hogy nem is hülyeség ezt olvasni, mert érdekességeket lehet felfedezni.

Most vitatkozhatunk arról, hogy léteztek-e, léteznek-e és hasonlók. Részemről vallom, hogy voltak, vannak és lesznek. Az enciklopédia a bevezetőjében többek között arról ír, hogy az ősi kultúrák mindegyikében létezett valami fajta démon, aki (már csak az ördögitől való félelem tiszteletéből/tiszteletlenségéből se legyen „ami”) emberi vérrel, emberrel táplálkozott, és persze ne hagyjuk ki a szexualitást sem belőle. (Annyit tudni kell még a könyvről, hogy 600 valahány oldalas, és két hasábban íródott. És aranyosan 4 oldalon taglalja a „vámpírok rövid történelmét”) Ja, és hozzá kell tenni, hogy az ősi kultúrák (egyiptomi, maja, azték…) kialakulásakor már ugye régen eltávolodtak egymástól a kontinensek. Még írni sem írtak nagyon, hogy beszélhetünk még telefonról!  Szóval valaminek kellett lenni, ha ilyen sokan, sok helyen megemlítik. Vagy csak nagy a kollektív tudat? Minden esetre én inkább tisztelem a létezésüket, és őket magukat is. Ti meg úgy viszonyultok a témához, ahogy tetszik. J

Bár még csak a B-betűt hagytam el, de az egyik cikk eléggé felkeltette az érdeklődésemet ahhoz, hogy gondoljam, Nektek is érdekes lehet. (és majd a többi érdekességet is megosztom… J) Aztán mindjárt követte egy másik megosztani való. Az elsőből meg az is kiderül, miért is hiszem, hogy léteznek, és főként, hogy mások is hiszik…


A Balkán mészárosa

2007-ben, Szerbia egykori elnökének, Slobodan Milošević-nek (1941-2006) – aki a „balkán mészárosa” néven is ismert, és a szerepe volt a népirtásban és emberiség elleni bűncselekményekben az 1990-es balkéni háborúk idején – a szívét egy fa karó szúrta át.
2007 márciusának elején, néhány nappal Milošević temetésének első évfordulója előtt szülővárosában, Požarevec-ban vámpírvadászok jártak, hogy megakadályozzák a korábbi diktátor vámpírként való visszatérését, egy három láb hosszú, galagonya karót szúrtak át a szívén. A helyi hagyomány szerint egy ember halálának első évfordulója jelentős esemény, mert az, ahogyan megtalálják a holttestet mielőtt eltemetnék, előrevetíti, hogyan tér vissza a földre.
Miroslav Milošević (csak névrokon), egy önmaga által vámpírvadásznak aposztrofált, helyi ellenzéki politikus, aki a csoportot vezette, letartóztatásakor elmondta a rendőrségnek, hogy egy három láb hosszú, galagonya karót szúrtak a földbe és a néhai elnök szívébe, megakadályozva visszatérését a halálból.
Nem tisztázott, hogy a csoport valóban hitt a vámpírokban, vagy a cselekményt politikai megfontolások motiválták, de a volt elnök testének megszentségtelenítése jele annak, hogy még mindig hisznek a vámpírokban a huszonegyedik századi Szerbiában.


Lepke

Ősidők óta a lepkét összefüggésbe hozták a halállal és az élőhalottsággal a folklórban és a legendákban a világ minden táján. A csodálatos változás folyamata, ahogyan pillangó lesz a hernyóból, meghódította az ősi kultúrákat, melyek a lélek utazásának szimbólumaként tekintették a földi és az égi test között. Az ősi görögök gyakran jelképezték az emberi lelket lepke-szárnyként a művészetben. A japán legendában a pillangó a halott lelkének szimbóluma.
A szláv régiek úgy hitték, hogy a lélek pillangó formáját ölti, amikor elhagyja a testet alváskor, vagy a halál pillanatában. Azt is gondolták, hogy egy vámpír tud lepkévé válni. Amennyiben egy pillangó is megjelent, amikor a holttestet karóba húzták, azt mondták, hogy a vámpír próbál elmenekülni a pusztulástól, és igyekeztek elkapni a lepkét, és tűzbe vetették. Ha ez nem sikerült, sokan hitték, hogy a vámpír visszatér a faluba. Ázsia egyes részein él egy legenda, miszerint a vámpírok képesek lepkévé átalakulni, a malajziai vérszívó molyba vetett hit.
Az az elképzelés, hogy mind a vámpírok, mind a lelkek képesek pillangóvá alakulni, zavarosnak látszik, de talán valamilyen analógia működik, jelezve, hogy a vámpírrá való átalakulás bizonyos módon hasonlít ahhoz a folyamathoz, ahogy egy hernyóból pillangó válik.


Minden esetre azt ajánlom ne bántsátok pillangókat, mert sosem lehet tudni, hogy egy lélek, aki épp elhagyta alvó testét (visszavárják oda), egy lélek, aki elhagyta a földi létet (nem a mi jogunk az ítélkezés), vagy valóban vámpír (jobb velük nem kikezdeni), már csak felebaráti szeretetből, tiszteletből vagy félelemből sem.