aj, már megint ez a türelmetlenség! J Jelezte Névtelen, hogy pangás van az oldalon. Valóban régen írtam. Ide
legalábbis, mert volt út közben egy koncert krónika. De tudjátok, hogy van ez.
Ihlet-elkerülés, év végi hajrá a munkahelyen, meg teperés, hogy időben készen
legyenek a Mikulási ajándékok. Persze nem lettek. L Még Karácsonyra is csak 5 a
11-ből. De nem adom fel. Vízkeresztre tán meglesz. Vagyis jut eszembe, már azon
is túl vagyunk, akkor Gyertyaszentelőre. (ha nem tudjátok, mikor van,…. én sem
árulom el. J) De védelmemre legyen mondva, már a 4. készül a maradék 6-ból.
Védelemről jut eszembe. A tavalyi
utolsó vásárlásom eredménye a Borjogi alapismeretek c. könyv. Lassan ki is
végzem. A szerzőjének már sikerült ugyan engem kivégeznie a helyesírási
hibáival. Nem nagyok, csak pont, amik bosszantanak. Ja, hogy nem vagyok
teljesen komplett? Azt tudtuk eddig is. Meg a bor iránti szenvedélyemet is. J Kivételesen naprakészen zártam az évet a borszaklapom olvasásával, azaz
még 31. előtt elolvastam a december-januári számot. Már csak a Tokaj Guide-ot
hoztam át befejezetlenbe. Szóval ez a jogi könyv tök érdekes (ahogy anyukám
mondaná: Nem tök, könyv!). Meg jó olvasmányos, nem száraz. Remélem, ez a
„gombhoz a kabátot” jelenség első darabja, és előkészíti a jó kis
másoddiplomámat. J
Jó ez a mai szabi. Gondolkodóvá
tett. (tudom, ciki, ha csak szabi alatt gondolkozom, de na…) És kitaláltam egy
jó bulit (és nem bili, ahogy elsőre írni akartam) az idénre. Igazából, már
tavalyra, el is kezdtem, csak mindjárt az eleje után abba is maradt. Na szóval,
van ugye 52 hét, 2 nap hétvégével számolva, és 23 kerület Budapesten = hozzuk
össze ezt a kettőt. Vagyis folytatom a „Fedezzük fel Budapestet!” mozgalmamat,
és kiterjesztem nem csak a nyári hétvégékre. És még hozzáteszem a Szilvikével
kigondolt „kajával, piával sétáljunk csapatban az esti városban, vagy csak
üljünk egy padon dumálva” kört. Vagyis, ha még nem teljesen egyértelmű: minden
hétvégén, amikor jó idő van (vagyis nem leszünk esővizesek, nem fagyunk az
aszfalthoz, és nem visz el a szélvihar) megnézek magamnak egy-egy kerületet.
Elvileg csak kívülről, de ha van valami belülről is érdekes épület, múzeum,
kiállítás, stb., akkor azt is. Persze szisztematikusan, felkészülten. És végül
is nem kerül sokba. A jó időért nem kell fizetni (még legalábbis), egy
havi-bérlet a tömegközlekedésre csak akad, kaját úgyis kell venni a hétvégére. J Ja, és persze az sem baj, ha akad pár vállalkozó szellem (és a test is a
szellemmel), aki csatlakozik a sétához. Azt hiszem, a hétvégén el is kezdem a
felkészülést. Úgy sem lesz alkalmas az idő a túrához. Aztán, ha kisüt a
nap!.... Tehát, tessék jelentkezni, csatlakozni. Jó móka lesz!
Ja, és valószínűleg készül hozzá egy
új blog is, a csapatszellem erősítésére: a tervezett, és elvégzett túrákról.
Színes-szagos, fényképes beszámolóval, hátha ez jobban meghozza a kedvet. J Aztán, ha körbeértünk a városon, megnézhetjük a közelebbi, kicsit
távolabbi környékét is. És persze lehet ötletelni a „mit nézzünk meg”
kategóriában. Illetve azt is lehet, ha látunk valami érdekeset, de nem
terveztünk múzeumosdit, visszalátogatunk. Szóval KALANDRA FEL!!!! J
Rendezgettem soraimat, és találtam
egy két idézetet, amit feltettem a Kedvenc idézeteim-be. De álljon itt egy a
végére, és mielőtt még teljesen elfelejtem, bár a 8 napból már kifutottam,
ezzel kívánok Boldog Új Évet!
„Nem
kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen
varázslatos elemet., megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás
élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével,
környezeted vigasztalásával, vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz,
ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel,
az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel.” – Márai
Sándor –